Mindenképpen olvasd el az összetevők listáját! Ez elkerülhetetlen ha tudatosan szeretnél dönteni. Ne dőlj be annak, hogy ki milyen hangzatos dolgot mond a termékéről, hiszen egyedül a te felelősséged, hogy mit választasz és kensz magadra!
Szakmai szemmel nézve összegyűjtöttem, hogy melyek azok a komponensek, amelyeket érdemes elkerülni (vagy éppen választani), és miért? Így előljáróban egy fontos megjegyzés: az, hogy az elemzett összetevők használata hatóságilag engedélyezett és gyakran a hétköznapi kozmetikumokban is alkalmazott, közel sem jelenti azt, hogy ezek nem lehetnek ártalmasak az egészségre. Pl. a cigaretta is engedélyezett mégsem mondható egészségesnek.
Mielőtt nekiugrunk az összetevők elemzésének néhány szempont, amelyeket érdemes tudnod:
- Jó tudni, hogy ki a gyártó, hiszen a gyártó szerzi be egy adott terméknek az engedélyét, és ő vonható felelősségre a hatóságok által, ha bármi gond van a termékkel. A forgalmazó sokszor nem azonos a gyártóval! Vagy ha mégis ez a termék címkéjén is fel van tüntetve: „Forgalmazó és gyártó: …” A felelős cégnek / gyártónak mindenképpen ott kell lennie a címkén. Másképpen a terméknek vélhetően nincs hatósági engedélye vagyis feketén forgalmazott. A piacon lévő termékek egy része sajnos ebbe a kategóriába tartozik.
- Egy hatóságilag jóváhagyott címkén az összetevők latin névvel kell szerepeljenek. Ha nem így van, gyanakodj!
- A Magyarországon jogszerűen forgalmazható kozmetikumok EU-s engedéllyel kell rendelkezzenek. Jelen pillanatban a hivatalosan forgalmazott kozmetikumoknál a címkén nagy valószínűséggel nincs feltüntetve az a CPNP szám (EU által adott engedélyszám) amit a bejelentés után kapott. Bármilyen más engedélyre való hivatkozás (pl. OÉTI) mélyen megkérdőjelezhető.
- Hazánkban, a természetes progeszteron krémeknek nincs orvostechnikai eszköz minősítése. Van olyan cég, aki ezt állítja. Ők finoman fogalmazva nem mondanak igazat.
És akkor az összetevők, amelyekre figyelned kell!
1. Xenoösztrogének / környezeti ösztrogének
Számos vegyület, ami rendszerint előfordul a modern környezetünkben, a szervezetünkbe kerülve agresszív módon ösztrogén típusú hormonként viselkedik. Ezeket hívjuk összefoglaló néven környezeti ösztrogéneknek, vagy xenoösztrogéneknek.
A xenoösztrogének bevitele semmilyen körülmények között nem javasolt! Még teljesen egészséges állapotban sem. A xenoösztrogének nagymértékben felelősek az ösztrogéndominancia kialakulásáért, valamint az oly gyakran hallott komolyabb nőgyógyászati egyensúlytalanságokért is, mint a mióma, endometriózis vagy a meddőség. És mivel egy progeszteron krémmel pont az ösztrogén túlsúlyt szeretnénk csökkenteni vagy megszüntetni elég nagy ellentmondás vagy öngól, ha a progeszteron pótlás címén, pont azt juttatjuk a szervezetbe, amitől meg szeretnénk szabadulni.
A következő vegyületek mindegyike nagyon agresszív xenoösztrogénként viselkedik a szervezetben. Több tanulmány foglalkozott a mellrákos szövetekben nagy koncentrációban kimutatható parabénekkel [Darbre 2004, Terasaka 2006].
- Methylparaben (metilparabén)
- Ethylparaben (etilparabén)
- Propylparaben (propilparabén)
Nagy ívben kerüld el azt a krémet amelyiknek az összetevői (INCI lista) között a fentiek valamelyikét látod!
Az említettek egyébként kiváló és egyben olcsó tartósítószerek, ezért is alkalmazzák előszeretettel krémek gyártásánál.
2. Szintetikus összetevők
A szintetikus anyagokkal a fő gond nem az ipari körülmények közötti előállítás, hanem, hogy az alapanyagok esetleges szennyezői mellett, könnyen továbbszennyeződhet olyan melléktermékekkel, amelyek kémiai reakciók során keletkeznek. Tökéletes tisztítási eljárás nincs!
Isoparaffin - paraffinolaj, amely az alapanyagként használt kőolaj kémiai összetételéből és a kőolaj finomítói gyártástechnológiájából következően többféle szennyezőanyagot is tartalmaz [Speight 2002].
A paraffingyártás alapanyaga a gudron, ami a kőolaj legkarcinogénebb (leginkább rákkeltő) vegyületeit tartalmazza koncentráltan. Ebből több technológiai lépésben, oldószeres finomítási eljárásokkal állítják elő a paraffinokat [Speight 2010].
Az alapanyagban lévő Pl. aromás vegyületek, vagy a finomítási eljárásban alkalmazott oldószerek (pl. aceton – xenoösztrogén hatású oldószer, metil-etil-keton, N-metil-pirrolidon – a reprodukciós szervekre vannak negatív hatással [NIOSH 2017-I, NIOSH 2017-II] stb.) a paraffinolaj végtermékben is megjelenhetnek.
Természetes kozmetikumokban tiltott a használata [ECOCERT 2017].
A paraffinolaj póruseltömítő hatású [Anon 2017], ezért akadályozza a hatóanyagok bejutását. Kozmetikumokban mégis gyakran alkalmazzák, mivel ez egy nagyon olcsó, jól hidratáló, ugyanakkor nem allergizáló összetevő.
Tehát ha paraffinolaj van egy progeszteron krémben, akkor az a végtermék hasznosulását biztosan lerontja.
Laureth-7 - toxikus 1,4 dioxánt (az ipari gyártás során a végtermékben maradó szennyező) tartalmazhat [EWG 2017-I], amely a szervezetbe kerülve agresszív xenoösztrogénként viselkedhet. A dioxánok a hormonrendszer természetes működésébe is beleszólnak. Állatkísérletekkel az is bizonyítást nyert, hogy a dioxinok endometriózist váltanak ki [Rier 1993].
Ezt az alapanyagot előszeretettel használják tusfürdők, hajsamponok és naptejek formuláiban is, mivel megakadályozza a bőrön keresztül történő felszívódást. Ez olyan kozmetikai szerek esetében, amelyek a bőrről lemosásra kerülnek kifejezetten előnyös, viszont egy hatóanyagok bejuttatására tervezett krémnél kifejezett hátrány, mivel gátolja a felszívódást.
Polyakrylamide - poliakrilamid egy szintetikus polimer, amely bizonyítottan neurotoxikus (idegméreg) hatású akrilamidot tartalmaz [EWG 2017-II]. A poliakrilamid ugyanis akrilamid blokkokból épül fel és mivel nincsen tökéletes technológia, az akrilamid blokkok a végtermékben is benne maradnak kis mennyiségben (a polimerizáció során az akrilamid blokkokat kapcsolják láncszerűen egymáshoz és így épül fel a poliakrilamid). Az akrilamid rendkívül toxikus, a szaporító szerveket és a hormonrendszert is károsítja.
Kozmetikai összetevőként a poliakrilamid vékony filmet alkot a bőrön, hajon vagy a körmön. Sokszor megtalálható hajápoló termékekben, hiszen a vízlepergető hatása miatt segít abban, hogy a haj és frizura megtarthassa tartását és formáját. Naptejekben biztosítja a vízállóságot azáltal, hogy a bőr felületén réteget képez, ugyanakkor nem hagyja, hogy a fényvédő összetevők a bőrbe felszívódjanak.
Filmképző tulajdonságából következően krémekben akadályozza a hatóanyagok felszívódását. Összességében mindezek miatt natúrkozmetikumokban szintén tiltott összetevő [ECOCERT 2017].
3. Ösztrogénes hatású növényi kivonatok / olajok
A természetes progeszteron krémek egy része ösztrogén jellegű növényi kivonatokat, olajokat tartalmaz. Ez ösztrogéndominancia állapotban nem túl szerencsés.
Ha növényi ösztrogéneket (fitoösztrogéneket) tartalmaz egy progeszteron krém akkor annak használata csak a menopauza állapotában lehet javasolt!
A növényi ösztrogének alkalmazása indokolt, de csak a menstruációs ciklus első felében. Mivel a progeszteron a második felében javasolt, ezért egyetlen termékben nem szerencsés ezeket kombinálni.
De melyek ezek az olajok / növényi kivonatok, amelyeknek a kutatások/szakirodalom erős vagy közepesen erős ösztrogénes hatást tulajdonítanak [Chen 2013, Lin 2005, Lopez 2014, Montserrat 2014]?
- Soy Isoflavones – Szója izoflavonok,
- Oenothera Biennis Oil – Ligetszépeolaj,
- Burdock Root Extract - Bojtorján gyökér kivonat,
- Smilax Aristolochiaefolia (Sarsaparilla) Root Extract – Szárcsalián kivonat,
- Angelica Polymorpha Sinensis (Dong Quai) Root Extract – Kínai angyalgyökér kivonat.
Az ösztrogénes hatású olajokat, ugyanúgy mint bármilyen más fitoösztrogént a ciklus első felében célszerű alkalmazni és semmiképpen nem a ciklus második felében, amikor a progeszteronszint növelését célozzuk a krém használatával.
4. Kevésbé jó minőségű összetevők
Nem minden szintetikus tekinthető potenciálisan veszélyesnek vagy egészséget károsítónak. Ahhoz, hogy mérlegelni tudjunk jóval több szempontot kell figyelembe venni, mint pl. az alapanyag minőségét, reakciótermékeket, a gyártási technológiát stb.
Tocopheryl Acetate - egy szintetikus E-vitamin. Szinte minden készítményben szerepel. Sokkal olcsóbb és rosszabb minőségű, mint egy kevert tokoferol, azaz a természetes E-vitamin. Az E-vitamin fontos a természetes progeszteron termelődéshez, és ha lehet, akkor olyan krémet válassz amiben a jó minőségű E-vitamin van (INCI: tocopherol). A szintetikus tehát nem rossz, de ebben az esetben a természetes jobb.
Carbomer – Egy nagyon gyakran használt szintetikus sűrítő, ami mögött többféle molekula állhat. Nem tekinthető aggályosnak, viszont az alkalmazásával együtt jár valamilyen lúg használata is, a végtermék PH-jának beállítása miatt. Ez legjellemzőbben a trietanol-amin (TEA). A TEA viszont már egy közepesen nagy kockázatú kozmetikai összetevő [EWG 2017-III], ezért kerülendő. Sajnos sok termék INCI listájában nem is tüntetik fel.
Mindkét komponens tiltólistás természetes kozmetikumokban.
Propylene Glycol – Propilén-glikol. Egy általánosan használt oldószer, ami hidratál, a terméket stabilizálja, javítja a bőrérzetet és elég nagy koncentrációban segítheti az egyes anyagok bőrbe történő felszívódását is.
A gyártástechnológiája többféle lehet, de összességében nem valószínű, hogy káros szennyezőket tartalmazna. Természetes kozmetikumokban tiltólistás.
Pentylene Glycol – A pentilén-glikol egy szintetikus hidratáló komponens, ami egyben oldószer és tartósítószer is. Habár nádcukorból vagy kukoricából, természetes verziója is előállítható jellemzően a petrolkémiai út a preferált, mert ez olcsóbb. A gyártástechnológiája miatt egyébként vélhetőleg nem tartalmaz aggályos szennyezőket. Természetes kozmetikumokban tiltott a használata.
Caprylyl Glycol – Magyarul kaprilil glikol, és tartósítószerként használatos. Vélhetően nem káros, de természetes kozmetikumokban alkalmazása nem javasolt.
5. Egyéb fontos szempontok a választásnál
Tartósítószer-mentesség: van néhány ilyen célt szolgáló, természetes anyagokból kinyert összetevő, amelyek használata természetes kozmetikumokban is engedélyezett: Populus Tremuloides Bark Extract - Amerikai rezgő nyár kéreg kivonat; Ethylhexylglycerin – Ethyhexilglicerin; Glyceryl caprylate - Gliceril kaprilát.
Ezek drága, ugyanakkor biztonságos összetevők ezért ha egy címkén ezeket látod akkor az azt jelenti, hogy a gyártónak fontos a jó minőség.
Hosszú szavatossági idő: A hosszú szavatossági időt általában szintetikus tartósítószerekkel és olyan szintetikus összetevőkkel érik el (pl. paraffinolaj), amelyek nem érzékenyek a mikróbákra (baktériumok, élesztő- és penészgombák). A nagyon hosszú szavatossági idő mindenképpen arra utal, hogy a termékben nagy koncentrációban vannak szintetikus anyagok.
Liposzómás készítmény: A liposzóma egy olyan „burok”, aminek az a célja, hogy körbevegye a hatóanyagot és azt minél mélyebbre juttassa a bőrbe. Ha ilyet látsz, akkor azt vedd jó jelnek (INCI-ben jellemzően, ilyen név alatt találod meg - lecithin).
Teljesen természetes, natúrkozmetikum: Ha egy progeszteron krém teljesen természetes alapanyagú vagy ún. natúrkozmetikum akkor vélhetőleg kicsi az esélye az allergiás reakcióknak és a toxikus szennyezők jelenlétének. Ha teheted, ezt is tarts szem előtt a döntésednél.
Allergének: Általában az illatok (legyen az természetes vagy szintetikus) allergén komponenseket is tartalmaznak. Ezeket egyébként az összetétel felsorolás legvégén szokták jelölni. Pl.: limonene, linalool, coumarin, stb
Ha lehetséges kerüld az allergéneket.
Összességében tehát érdemes figyelned, mit kensz magadra. Ösztrogéndominanciás hátterű nőgyógyászati problémák esetén talán még nagyobb kockázatot jelenthetnek a kritikus összetevők, hiszen az egyensúlyát vesztett szervezet nehezebben birkózhat meg még több környezeti terheléssel.
Ha progeszteron krémet választasz, akkor:
- Az idegen környezeti / xenoösztrogéneket messzire kerüld.
- A toxikus szennyezőket tartalmazó összetevőket szintén kerüld el.
- Ha növényi ösztrogéneket tartalmaz a krém, akkor válassz másikat, kivéve ha már a menopauza állapotában vagy.
- Amennyiben lehet preferáld a teljesen természetes összetevőket tartalmazó krémet. Napjainkban már mindent meg lehet oldani természetes anyagokkal, csak jellemzően nagyobb kihívás a gyártó részéről.
Remélem sikerült néhány olyan támpontot nyújtani, ami segít a számodra leginkább megfelelő krém kiválasztásában. A véleményem szerinti legfontosabb szempontokat, és információt részleteztem, hogy az általam tanultak másoknak is segíthessenek egy tudatosabb választásban.
Dr. Bíró Szabolcs*
* Ebben a témában jelen írás szerzője is érintett. A fentiek az ő gondolatait, formulázási prioritásait tükrözik. Ezzel nem kell egyetérteni, ugyanakkor fontos, hogy mindenki a megfelelő minőségű információ birtokában tudjon dönteni valami mellett. Mivel saját egészségünk a tét, érdemes minél tudatosabb döntést hozni, hiszen saját egészségünkért mi vagyunk a felelősek!
A szerző a vegyészmérnöki tudományok doktora, Ph.D. fokozatát ásványolaj- és petrolkémiából szerezte.
6. Felhasznált irodalom
[Anon 2017] - http://www.thedermreview.com/liquid-paraffin/
[Chen 2013] - Chen XP, Li W, Xiao XF, Zhang LL, et al.: Phytochemical and pharmacologica studies on Radix Angelica sinensis, Chin. J. Nat. Med., 11, 577–587, 2013.
[Darbre 2004] - Darbre P.D., Aljarrah A., Miller W.R., Coldham N.G., et al.: Concentrations of parabens in human breast tumours, J. Appl. Toxicol. 24:5–13, 2004.
[ECOCERT 2017] - http://www.ecocert.com/en/approved-raw-materials
[EWG 2017-I] - https://www.ewg.org/skindeep/ingredient/703425/LAURETH-7/
[EWG 2017-II] - http://www.ewg.org/skindeep/ingredient/704954/POLYACRYLAMIDE/
[EWG 2017-III] - http://www.ewg.org/skindeep/ingredient.php?ingred06=706639
[Lin 2005] - Lin F., Giusti M.,M.: Effects of solvent polarity and acidity on the extraction efficiency of isoflavones from soybeans (Glycine max). J. Agric. Food Chem., 53, 3795–3800, 2005.
[Lopez 2014] - Lopez-Gutierrez N., Romero-Gonzalez R., Garrido Frenich A., Martínez Vidal J.L.: Identification and quantification of the main isoflavones and other phytochemicals in soy based nutraceutical products by liquid chromatography-orbitrap high resolution mass spectrometry, J. Chromatogr. A., 1348, 125–136, 2014.
[Montserrat 2014] - Montserrat-de la Paz S., Fernandez-Arche M.A., Angel-Martin M., Garcia-Gimenez: Phytochemical characterization of potential nutraceutical ingredients from Evening Primrose oil (Oenothera biennis L.), Phytochem. Lett., 8, 158–162, 2014.
[NIOSH 2017-I] - https://www.cdc.gov/niosh/ipcsneng/neng0179.html
[NIOSH 2017-II] - https://www.cdc.gov/niosh/ipcsneng/neng0513.html
[Rier 1993] - Rier S.E., Martin D.C., Bowman R.E., Dmowski W.P., Becker J.L.: Endometriosis in rhesus monkeys (Macaca mulatta) following chronic exposure to 2,3,7,8-tetrachlorodibenzo-p-dioxin, Fundam. Appl. Toxicol., 21, 4, 433-41, 1993.
[Speight 2002] - James G. Speight: Handbook of Petroleum Product Analysis, ISBN 978-0471203469, 2002.
[Speight 2010] - James G. Speight: Handbook of Industrial Hydrocarbon Processes, ISBN 978-0750686327, 2010.
[Terasaka 2006] - Terasaka S., Inoue A., Tanji M., Kiyama R.: Expression profiling of estrogen-responsive genes in breast cancer cells treated with alkylphenols chlorinated phenols parabens or bis and benzoylphenols for evaluation of estrogenic activity, Toxicol. Lett., 163, 2, 130–141, 2006.